Kovács György : Senki földjén

Azt a kis meleget engedd meg nekem

meglátod, megbocsátja vélt b?nét a

vágy – csak lehajlok eléd az örökbe,

hogy remeg? ajakkal végigérintselek

 

hogy elmúljon végre minden más id?

emelj magasba kedvedre csendesen!

Mert jelennek senki földjén is

ott a legjobb, ahol a legmelegebb..

Legutóbbi módosítás: 2010.01.23. @ 08:55 :: Kovács György
Szerző Kovács György 74 Írás
"Harmincas éveimben még azt vallottam, hogy amíg Dosztojevszkijt nem olvastam végig, nem veszek könyvet a kezembe. Idővel azért lejjebb adtam, köztudott, hogy akkoriban a kor szelleme és szellemisége kettészakadt, a nap huszonnégy egyforma órából állt, s ars poeticára gyakran csak a huszonötödik maradt. Évtizedek teltek munkába temetkezve csak azért, Àžhogy legyenÀ. A rengeteg lélektelenül (csak azért is) betöltetett vágy, a pillanat idézte bűnös elrugaszkodások valódi számlája most fizettetik. A maga idejében elmulasztottak pótlása már nélkülözik a mindennél fontosabb varázst, ráadásul befordítanak az ördögi körbe, amely kíméletlenül szembesít a ténnyel: mindez, csak az aktualitáskori helyénvalók rovására történhet.." http://www.kovacsgyorgy.iweb.hu/