dudás sándor : Apám sírjánál

 

                                                A júniusi ég alatt

                                                moccanatlan minden.

                                                Az él?k

                                                emlékezni jönnek

                                                ide. Látlak, apám,

                                                ágyban, párnák közt.

                                                Tekintetünkben: kétféle

                                                Magány. Orgonabokraink

                                                tövében átsüt b?rödön

                                                a Nap. Könny? álom,

                                                régi tavasz. Égmagas

                                                fákra lendít,

                                                átsuhan pilláid alatt.

                                                Kaszát suhintasz,

                                                rendre d?l a búza,

                                                rozs. Nyomodban

                                                marokszed? lány

                                                hajladoz.             

                                                Tündökl? fényözön!

                                                De hol a gyöngyverejték?

                                                Hol a lány? A jó ég

                                                tudja. Szemed nyitod,

                                                az ég csupa kék.

                                                Emlékeid emlékeimbe

                                                forrva sorjáznak,

                                                látod. Nemcsak

                                                csönd-közös sorsunk,

                                                az emlékek tere

                                                sem idegen:

                                                szül?föld ez a táj

                                                neked, nekem.

                                                Halálod érvénytelen!

                                                Él neved, szép hited,

                                                bel?led-sarjadt

                                                életem.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.01.10. @ 09:43 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 772 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.