Szögedi Judit : Kavicsok- II.

Gondolatvillanások, ” ujjgyakorlatok”.Saját kép.

..Hold sarlóján kuporogva
jön az éjed..
s életre kel minden
rémed..
Megizzaszt, diderget,
lelked nyomja,
nem enged.
Zsibbadt aggyal tovább
álmodsz,
felzabáló, s?r?
káoszt..
———————
..Éjszaka élek,
mert élesek a fények.
Hiába a hazug álca,
minden arc fakó, p?re,
vakít minden
ránc-barázda..
——————–
..Add, hogy ne legyünk:
nyirkos álmok,
unott vágyak,
kedvetlen bábok.
Metsz? kacagás,
hideg szájjal
tátogó magány.
H?vös ujjú érintés,
s add, hogy ne legyen
jégkockazörrenés
a szívünk helyén..
———————
..mert elmúlt vágyaid
jajszaván
széttört lelked
tenyerébe hulló
könnyeidben remeg
minden álmod..
Nevess
Juno arcú sorsodon:
vagy sírj tovább..
———————-
..S hirdetem:az élet aljas-szép.
De szeretem e hazug igazat,
mely leéget álnok angyalszárnyakat..
……………….
..Senkire nem várok,
egy valakit akarok.
Ki esend?,halandó,
s b?n,hogy mily gyarló.
Ki olyan mint én,
kinek néha a Semmi
a MInden,
máskor a Végtelen is
csak unott apró.

Legutóbb szerkesztette - Szögedi Judit
Szerző Szögedi Judit 36 Írás
Sok éve siketté vált álmodozó és sok évet már megélt...s még mennyi leszek?..nem tudom..ÃÂm igyekezem méltón élni,s ha " Homo Sapiens"-ként nem tudom megítélni már a világ dolgait,akkor a bennem ficánkoló " Homo Ludens " incselkedésével szemlélem... "Megnézted jól kivel s hova tartasz? Mert az életben naiv álmok, és tévelygő álmodozók, csaló-hamis illúziók, és ügyes illuzionisták vannak..."