Marie Marel : Tente…

Tente, drága… tente… aludj csak csendesen…
Nehéz takaródat én le nem vehetem…

A szerkeszt? el?szava: Ez a vers azért került publikálásra, mert átéljük írója fájdalmát, és az ünnepi hangulatra való tekintettel nem történt belejavítás sem, fogadjátok szeretettel, és részvéttel.
 

 

Tente…

Tente, drága… tente… aludj csak csendesen…
Nehéz takaródat én le nem vehetem…
Mellédbújnék, Lelkem, csodálnám szemedet,
dúdolnék én néked édes énekeket

simítnálak szépen: szóval és tenyérrel
– szeretetem hozzád tudom elvezérel –
beborítanálak hosszú szép hajammal
csillagos csókokkal és égi malaszttal

csillagos csókokkal és égi malaszttal
(nincs ki engem érted a földön vígasztal)
olyan a sóhajom, mint templomi ima:
áhítatos, tiszta… égig kell szállnia

Tente, drága… tente… aludj csak csendesen…
Nehéz takaródat én le nem vehetem…
Ráhullik valami… könnygöröngy, kopogó
Szívem majd meghasad… elnyelt a koporsó.

 

Legutóbb szerkesztette - Marie Marel
Szerző Marie Marel 57 Írás
67 éves vagyok. Szeretem a verseket, olvasni, hallgatni és írni is.Imádom a kisunokámat. Nem utolsó sorban szeretek főzni.