Mikor a tó sima vize, a langy szélt?l remegni kezd, mintha tündér fújná ide, olyan csendes, nem is neszez. Borzolt tükrén futó csillám elmosódva ér a zöldbe, halkan csobban, sirálymintás árnyék ül a mohos k?re. Sötét szürkén tornyosulnak fejem felett a fellegek túl a parton fények gyúlnak, sötét van, hát hazamegyek.
Legutóbbi módosítás: 2009.08.17. @ 06:37 :: Matos Maja