A Dunánál
elment a komp el?ttünk,
s a következ?vel
csak egy óra múlva érhettük el
a túlsó partot,
így adódott…
A nyári melegben
a rohanást követ?
pár percben éreztük,
a röpke bosszúságot
hogyan váltja fel
az öröm,
hogy majd egy órán át
felfedez?k lehettünk
Alsógödön.
Rengeteg dolgunk lett
hirtelen,
fényképez?inknek
nemkülönben…
hisz’ szikrázik a folyó,
s a napfény
mókás csillámokra törik
fodrozódó vizén…
mennyi apró csoda
várja és készteti mosolyra
az embert,
a sok zöld, a hatalmas fák
lombjain áttör?
arany napsugár,
a folyón percenként suhanó
színes motorcsónak…
túloldalt a forrás,
a rohanó kis patak,
kapaszkodó borostyán
díszlik és ragaszkodik
koros házak falán…
viháncoló kutya csobban
a vízben, s rohangál
a h?s Dunának partján…
Úgy elszállt az id?, szinte
egy pillanat…
már itt is a komp, ring
a kék ég alatt.
Szemedbe, mintha
tükörbe néznék,
szavak nélkül tudjuk,
e nap is ajándék…
s túloldalt
így is minden megvár –
a barátok, a bogrács,
Horány és a nyár.
————————————————————————-
A Dunánál
elment a komp el?ttünk,
s a következ?vel
csak egy óra múlva érhettük el
a túlsó partot,
így adódott…
A nyári melegben
a rohanást követ?
pár percben éreztük,
a röpke bosszúságot
hogyan váltja fel
az öröm,
hogy majd egy órán át
felfedez?k lehettünk
Alsógödön.
———nos nyolc nével?t számoltam, a versedre nem is maradt id?m
Legutóbbi módosítás: 2009.08.09. @ 06:01 :: Jószay Magdolna