Schődl Gábor : Jenőke – Szünidei kalandok

Imádom aztat…

 Sziasztok Nénik, Bácsik!

Még nyári szünet van, de látom amottan a téli világot. Na, ezt kapjátok ki, hogy kikupálódtam. Amióta olvasom eztet a Hetedhét Toronyot, má’ sokkal irodalmiasabb valék.
    – Én meg a valagadba rugék – üvölti a fater -, csak cifrázzad.
    A többiek külföldön múlatják (figyuzzátok?) az időt. Én, a kis proli, porbafingó itt szlalomozok a téren, a kutyaszarok között.
    Képzeljétek el, a Kolompár Laocit, vágok a számra, már tiszta hnbül dumálok, meghívta egy rokona Indiába. Egy Magyaradzsa. ’56-ban vándorolt ki, és az Isten felvitte a dolgát. Előtte a nyóckerben gagyizott, rézgyűrűvel.
    Azt is megígérték Neki, hogy úgy fogják kényeztetni, hogy még a fenekét is kinyalják.
    Bunkó népség! Nem ismerik a wc-papírt?
    A Tibike mondta, ő megengedné, de kiábrándítottam. Az csak egyeneságbeli rokonnak jár.
    – Akkor kapják be! – vágta rá. De eztet sem ígérhettem meg neki száz százalékban.
    A Laoci mesélte, hogy ott az a népszokás, a muterja olvasta a Bengáli tűzben, hogy a szent tehén brunyájával lehet arcot mosni. Na, ezt azonnal megjegyeztem, egy életre, mert ez állatra undorító.
De mondta a mamája, ez nem undorító, ez a kultúra része. Tudom, a Maróti bácsi majd jól lehord ezért, nekem ez akkor se jön be.
    Az Ica intenzíven pasizik. Belerohant egy forgóajtóba, és összetörte a fejével.
    A Sanyika, az a Bözsiről terjeszt mindenféle hülyéket. Azt meséli fűnek-fának, hogy a Zsikének magas a tarifája. Nem is tudja, hogy olyanja csak a taxinak van, és abba bele is lehet ülni, és elmenni vele.
    A Sanyó kapásból lemarházott, mert szerinte a Bözsi is bele szokott ülni, és vele is el lehet menni, és az jobb, mint a taxi. Ha többször akarom a fuvart, akkor ahhoz már csekk is kell.
    Dögöljek meg, ha értem!
    Most lesz ez a Önkénykormányzati választás. A faluban már mindenki mindenkit utál, ahogy azt kell. Én az Icára szavazok, ő is olyan buta, mint a többi jelölt, de legalább vizuálisan bejön.
    Itt focizok a téren, egyedül. Többet futottam a labda után, mint az egész válogatott az utóbbi tíz évben. Arról nem is beszélve, hogy én tök ingyen.
    A Bercikétől kaptam egy levlapot. Ők a Kanárin üdülnek. El sem tudom képzelni, hogyan férnek el rajta négyen? Biztosan mutáns.
    Két hete hajókiránduláson volt a família. Kicsit fitogtattam a Bátyámnak, mert ő elég tapló.
    – Habár felül a gálya, alul a víznek árja, azért a víz az úr.
    Most már tiprok, mert akkora a fejem a műveltségtől, mint egy lufi, és félek, még elszállok.
    Csókolom.

Legutóbbi módosítás: 2009.07.29. @ 09:40 :: Schődl Gábor
Szerző Schődl Gábor 55 Írás
Epipapi vagyok, aki próbál humorizálni.... Skype-schodl2941 Csak szépen, sorjában hívjatok....