Czirják Jolán : Rút magány!

Agymenés…..

Rám talált a rút magány –
Hiába bújtam én el?le félszen
Durva lánccal oldalán
suhant felém a néma éj-sötétben
Megkötözte lábaim,
lefogta karjaim, s elért a vágya
Csókja ?zte álmaim –
Magába font vad undorom dacára

Legutóbbi módosítás: 2009.07.29. @ 10:54 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"