ha elképzeled
az örvényt, magadban.
és szépnek látod
a lassúságot, ami körülvesz.
mondd, akkor miért nem tudsz
orientálva hazudni?
[2]
soványan és iszonyodva
csak lenni a világban,
mandragóraként heverni
a földön, vágyni a semmit,
a hidakat, a tüzet,
az érzést, hogy …
hidd el, én már biztosan tudom.
[3]
arcod a tükörben,
ránctalan egybefolyt ?rület.
no vajon ma ki lakik odabent?
[4]
volt, hogy azt mondták:
a csúcs neked túl messze van,
és kiröhögték a hited meg az álmaidat.
azóta három lépés távolságról követed
az embernek látszó tárgyakat.
2008 december
Legutóbbi módosítás: 2009.05.02. @ 12:21 :: csurai zsófi