csurai zsófi : kávé mellett

[1]

 

ha elképzeled

az örvényt, magadban.
és szépnek látod

a lassúságot, ami körülvesz.
mondd, akkor miért nem tudsz
orientálva hazudni?

 

[2]

 

soványan és iszonyodva
csak lenni a világban,
mandragóraként heverni
a földön, vágyni a semmit,
a hidakat, a tüzet,

az érzést, hogy …

 

hidd el, én már biztosan tudom.

 

[3]

 

arcod a tükörben,

ránctalan egybefolyt ?rület.
no vajon ma ki lakik odabent?

 

[4]

 

volt, hogy azt mondták:
a csúcs neked túl messze van,
és kiröhögték a hited meg az álmaidat.
azóta három lépés távolságról követed
az embernek látszó tárgyakat.

2008 december

Legutóbb szerkesztette > csurai zsófi