Lucskai Vincze : Oparin delírium

Oparin delírium  
   
 öreged? karnevál   
 konfetti es?ben  
 botorkál  
 még gondolod hogy  
 áll a bál …?  
 visszafogott már  
 a szamba   
   
 -ritmust vesztett-   
   
 ne vágj kérlek   
 a szavamba  
 sérült perforáción   
 hagyd hogy vonaglódjon  
 gy?rt celluloid  
 kopjon  
 kopjon  
 mint élet billegve  
 naptár spirálon  
   
 horkol  
 a mozigépész    
   
 ostoros véglény   
 szomja    
 gyötör  
 kevés a metán   
 ?slégkör buborékba zárva  
 hulló csillagok  
 ficánkolnak  
 mindegyik mily árva  
 egyke sejt? am?ba  
   
 kérlek kacagj   
 kacagj  
 ha kacagsz a világ kacag   
 ha sírsz   
 csak a  
 magány visz   
 s mint megfáradt hívek  
 zsámolyon    
 te is kuporoghatsz  
   
 celofán alatt    
 begumizva   
 búgózva  
 dunsztolódik éltem  
 szalicilra vigyorog   
 nemes penészem  
   
 k?szikla   
 vagy porszem  
   
 óh  
   
 mennyire mindegy  
 ez is   
 az is   
 elmerül a vízben
  
   

Legutóbbi módosítás: 2007.11.23. @ 09:18 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...