Megérintettél …
Megérintettél,
s én úgy éreztem, ezer éve már,
mióta ujjaidban játszik testemen
a simogatás.
Elt?nt a világ.
Csupán simító kezed volt az élet,
mely b?römön éledt tiszavirággá
és elenyészett.
Fésülted hajam,
Tízfogú eleven fés? borzolt,
s én el?re álmodtam a csodát,
ahogy szád csókol.
Eggyé öleltél.
A lét csupán elöml? vágy, forróság,
hogy lebegjen testem, meghazudtolva
a tömegvonzást.
