P. Tóth Irén : Csillag

Gőggel néz le ránk,

apró porszemekre,

a halhatatlan test,

halandó emberekre.

 

Nem ismer kínt,

sem kegyelmet,

ilyennek született:

csodásnak s hidegnek.

 

Senki nem éri el,

hiába nyújtja karját,

felleg mögé bújik,

hogy ne láthasd arcát.

 

Nem mutat utat,

ha megharagítod.

Vigyázz! – ha elhagy,

többé nem láthatod!

 

szerkesztette: Verő László – 2006. december 28., csütörtök, 22:23

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 07:54 :: P. Tóth Irén
Szerző P. Tóth Irén 202 Írás
Én Szemeim - csukott ablakok, pilláim - leeresztett függöny. Füleim - süketté lett falak, életem - csendbe burkolt börtön. Nem mondhatom el senkinek a titkot... Ne tudjon rólam senki, semmit. Született, élt, meghalt - talán csak ennyit.