Kováts Péter : Szilveszteri köszöntő (3)

Ugyanazt mint az elöbb kivántam.

Szorongásaimból kábán ébredek    
Izzadságszagú nehéz reggelek
Lopóznak, lomhán kimérten tova
Veled !? – Veled nem lehet !
Eltolod sápadt, szomorú lelkemet.
Szeretlek ! – mondanám ,- eretnek,
Tétován, dadogó szavakkal.
Eressz el ! – sikoltod ! – és akkor,
Rám zuhan az újévi hajnal.

  

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:44 :: Adminguru
Szerző Kováts Péter 70 Írás
Kedves Barátaim.Soha nem vallottam magam költőnek, nem is volt rá kéztetésem, hogy "megtanuljam" a versirást. Nem is irok verset úgy, hogy " most én verset írok" erről vagy arról.A vers megszületik bennem s én csak lejegyzem ami kibukik a tollam alól. Nem nekem kell eldönteni, hogy ez irodalom-e vagy csak firkálmány eldönteni Nektek olvasóknak kell, meg az időnek ami vagy feledésbe taszítja vagy életben tartja öket.