Fitó Ica : Magány

Ezt a verset Maróti Gyurinak ajánlom szeretettel és empátiával.
Bizony elfordul, hogy magányosnak érezzük magunkat.

 

Szoba sötétjébe

Képzelek egy képet,

Csukott szemem elé

Idéztelek Téged.

 

Kósza álmaimban

Talán megtalállak,

Rég elveszett hitem

Tudom, ott van nálad.

 

Vallatom a csendet

Éjfekete csendet:

Van-e még reményszál

Keserű szívemnek.

 

Konok az éjszaka

Hiába hallgatom,

Dermedt némaságban

Magányom siratom.

 

Legutóbb szerkesztette - Fitó Ica
Szerző Fitó Ica 190 Írás
Vidéki kisvárosban élek. Aktív éveimben pedagógusként, ma már nyugdíjban. Írogatok ezt-azt, s szívesen olvasom mások írásait. http://csendhangok.blogspot.com/search/label/Bemutatkozom