A szék még ?rzi meleged,
támláján télikabát,
ma otthagyom az asztalon
vacsoránk maradékát,
tükörnél porosodó levél halom,
a sarokban kalitka,
papagájom gubbaszt benne
elhagyatva.
Nem bírom, a négy fal szorít,
a leveg?t sajtolja tüd?mb?l,
szaladok az utcára szabadon,
a ház el?tt lassítok az iramon.
Astoriánál egy satnya, fiatal fa,
búsan oldalára d?l,
lelógó ágain
felejtett karácsonyi ég?.
Régiségbolt fölött elmosódó
felirat: Kalapos.
Eleven kép, szinte látom,
a háború el?tt él?
id?s iparos
a pult mögött áll,
és egy körúton sétáló hölgy
betérve a boltba,
hatalmas csipkekalapot próbál.
Míg a járdán sétálok,
körülvesz a színes forgatag,
és én boldogan
adom át magam,
megnyugvást hozó
álmaimnak.
Legutóbbi módosítás: 2012.01.25. @ 10:05 :: Maretics Erika