Bősze Emil Miklós : Koldusok között — 648. —

Nyomtatás

Koldusok között — 648. —

A próbák nem törtek össze.

    Teljesen nem.

    Csak sajnálhatod azt, hogy irányjelződ nem volt bekapcsolva — a helyes út felé…

    Rendkívülien szövevényesnek bizonyult eddigi életed és be kell vallanom, hogy már aligha vagyok képes átlátni azt —, különösen, hogy most magasabb fordulatszámra kapcsoltál, és így is pörögsz már egy idő óta.

    Pedig nem voltál sohasem izgága — inkább izgalmas —, mégis valamiképpen úgy elmosódott, elhalványult és ellaposodott minden körülötted, kit élő virágoskert vett korábban körül.

    Mintha az elrontott dolgaid és a tönkrement életed vádolna most csupán.

    Már kiszállnál és legszívesebben visszalépnél, de legfőképpen azt vagy képtelen elviselni, hogy kiszorultál a társaságból, hol már nem Te vagy a központ/ban/.

    A téged körülvevő és fenyegető csapdák sorába óvatlanul is besétáltál.

    Nem ez volt most bennem, de valahogyan előjött —, ugyanakkor azonban azt láthattam meg, hogy a remény nem egy törékeny üvegtárgy, ami leesvén elemeire hull.

    Tudom, a dolog nem úgy alakult — és valahol sajnálom is —, viszont saját elképzelésink nem törhetnek össze, mivel ami eddig igaz volt, az holnap is igaz lesz — sőt, ha megkockáztathatom —, még holnapután is.     

    Legyen minden szívednek belátása szerint, s ahogyan majd a szereteted indít.

    A múltban elásott kincseink még megvannak valahol.

    Amennyiben sikerül jó szerencsésen előásnunk azokat, úgy magunkat érezhetjük majd leggazdagabbaknak — a szegények között.

    Holnap Mikulás!

    Holnapután meg Miklós.

Budapest — 2010. dec. 05.

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

— Köszönöm, hogy elolvastad! —