dudás sándor : Focizók

Nyomtatás

Figyeltem a srácot,

csak az arcát nézve,

úszott a merengés

könny? fellegében,

örömkészültségben.

Érzékeim látták –

voltam én is gyermek;

futás, csel, gól, társak

vállon veregettek.

Máig emlegetnek.

Pattogott a labda,

készült a srác, várta

társait, s ?k jöttek

nem is nagy sokára.

Csikócsapat tánca…

Társas öröm legszebb.

Indultak a gyepnek.

Külön kis világuk

– élet az életben –

hol tölthetnék szebben!