Böröczki Mihály - Mityka : Miatyánk

Haragvódik a Teremtő,

ítéletidőt teremt ő,

olaj fojtja óceánját,

újra ácsolják a bárkát,

az emberek kedvvel ölnek,

buksza jussol az ökölnek,

öl a kórság, öl a bánat,

nincs öröme a világnak,

jót irtja a mocskos szándék,

a háború gyermekjáték,

sok a bűn és sok a vétek,

magam toldom, amíg élek,

alig akad már valamim,

fák lesznek a templomaim,

nem jövendő, nem is átok,

Isten féli a világot,

lábam lassan elé térdel,

árván hagyott szívveréssel.

 

Legutóbbi módosítás: 2010.06.23. @ 07:18 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.