Seres László : Mikor vágyaimba belebotlottál

Tested kelyhével

font körbe az est

mint egy

ismeretlen egyenlet

rám zárta magát

vérforralón

hogy veled eggyé váljak

örökre

mikor

 megsemmisítesz

ujjaid közt

szétfolyt valóm

mint gleccserek

hajnalkék tüzén

a jégfalba mart sziklagát

 

Régen voltam veled

csak álmodtam

hogy enyém voltál

megrészegült árnyát

kötözte rám fényed

ma is

mikor vágyaimba

belebotlottál

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.02.05. @ 14:40 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.