A moszkvai Puskin Múzeum gy?jteményéb?l összeállított kiállítás látogatói a XIX. század közepét?l a XX. század elejéig tartó id?szak franciaországi mesterei, többek között Monet, Renoir, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Gauguin, Cézanne és Matisse m?veivel találkozhatnak.
Ma megnyílt a budapesti Szépm?vészeti Múzeum Degas-tól Picassóig cím? id?szaki tárlata. „Az elmúlt években a múzeum legsikeresebb kiállításai a francia festészet legismertebb korszakaiból válogattak” – emlékeztetett megnyitó beszédében Schneider Márta.
A kulturális tárca szakállamtitkára szerint a csütörtökt?l látogatható tárlat is nagy közönségsiker lesz, hiszen többek között az impresszionizmus, a Fauve-ok és a szimbolisták ötvenöt remekm?vét vonultatja fel a Szépm?vészeti két földszinti kiállítótermében.
A tárlat Ivan Morozov és Szergej Scsukin el?tt is tiszteleg, a bemutatott anyag zöme ugyanis a két oroszországi m?gy?jt? egykori kollekciójából származik.
Mint Oroszország budapesti nagykövete, Alekszandr Tolkacs hangsúlyozta, a Degas-tól Picassóig cím? tárlat után nyáron a Szépm?vészeti Régi képtára mutatkozik be a moszkvai Puskin Múzeumban. „Ezek a kiállítások arról tanúskodnak, hogy a magyar-orosz kapcsolatokra intellektuális igény is van” – fogalmazott a diplomata.
Mint a Szépm?vészeti f?igazgatója, Baán László emlékeztetett, február 14-ig még látogatható az intézmény Botticellit?l Tizianóig cím? id?szaki tárlata is.
„Jelenleg a Szépm?vészeti az egyetlen múzeum a világon, amely két id?szaki kiállítás keretében egyszerre láthatja vendégül az olasz reneszánsz és a francia impresszionizmus mestereinek remekm?veit” – hívta fel a figyelmet.
„A magyar állam vállal garanciát erre a kiállítási anyagra is, a Szépm?vészeti Múzeum különben képtelen lenne a biztosítási díjat el?teremteni” –mondta az intézmény f?igazgatója, s még hozzátette, hogy ekkora összegb?l másfél évszázadig m?ködhetne a Szépm?vészeti.
A Degas-tól Picassóig cím? tárlat látogatói április 25-ig tekinthetik meg a budapesti múzeumban többek között Corot, Courbet, Monet, Manet, Pissarro, Sisley, Renoir, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Gauguin, Cézanne, Matisse és Braque alkotásait.
A budapesti kiállítás, amely ezt megel?z?en a svájci Martignyban, a Pierre Gianadda Alapítvány kiállítótermében volt látható, nem csupán a modern festészet kialakulásáról és fontosabb irányzatairól kíván képet adni, hanem az 19-20. század fordulójának két kiváló orosz m?gy?jt?je, Ivan Morozov és Szergej Scsukin el?tt is tiszteleg. A most Budapesten látható remekm?vek zöme ugyanis a két vagyonos moszkvai textilgyáros hajdani, világviszonylatban is rendkívül gazdag gy?jteményéb?l származnak. A Puskin Múzeum kollekciójából kiválasztott ötvenöt m? a francia m?vészet legdinamikusabb id?szakáról ad id?rendi áttekintést. A 19. század közepét?l a 20. század elejéig terjed? hat évtized különféle irányzatait képvisel? legkiválóbb alkotók munkáinak jelent?s része m?vészeti albumokból már jól ismert. Degas Fényképésznek modellt álló táncosn?je, Paul Cézanne Sainte-Victoire hegyr?l készült sorozatának egyik korai darabja, Monet Híd a tavon, Renoir Kertben cím? képe, Gauguin egyik Tahitin készült alkotása, a Matamoe, Van Gogh meglep? témájú festménye, a Börtönudvar, illetve Matisse Sarkantyúvirág – A tánc cím? képe, vagy Picasso fiatal Harlekinje mind-mind kiemelked? jelent?ség? alkotásai a korszaknak. A kiállítás nyolc részre tagolva mutatja be az izgalmas m?vészettörténeti id?szakot. A Realizmus, a Barbizoni iskola, az Impresszionizmus, a Cézanne, a Modernizmus elindítói, a Szimbolizmus, a Fauves fest?k, valamint az Avantgárd indulása cím? szekciók segítik rendszerezni a kiállított m?veket.
Vincent Van Gogh Börtönudvar
Ivan Morozov és Szergej Scsukin a 19. századi m?gy?jt?k új generációjához taroztak, akik vagyonukat nem családi származásuknak, hanem tehetségüknek és az ipari forradalmat követ? konjunktúrának köszönhették. A textilgyárosok jövedelmük jelent?s részét legendás üzleti érzékük és különleges megérzésüknek köszönhet?en az akkor még kevésbé ismert új francia képz?m?vészeti alkotások vásárlására áldozták. Kett?jük közül az óvatosabb Morozov volt, aki a különböz? irányzatok mindegyikéb?l (impresszionisták, Fauve-ok, Nabis csoport) válogatott. A kiállításon szerepl? Renoir, Degas, Cézanne és Denis festmények az ? gy?jteményéb?l valók. A vállalkozó szellem? Scsukin Monet, Gauguin, Picasso m?vészetének megszállottja volt, de nem csak az általuk jegyzett alkotásokat gy?jtötte nagy szenvedéllyel. Hosszú távú kapcsolat f?zte Matisse-hoz, aki a mostani kiállítás egyik kiemelked? alkotását, a Sarkantyúvirág. A tánc cím? képet is Scsukin megrendelésére készítette. A két moszkvai gy?jt? nem csak remek érzékekkel vásárolta az alkotásokat, hanem a gy?jteménynek otthont adó palotájuk is nyitva állt a fiatal, m?vészet iránt fogékony társaság el?tt, akik így még azel?tt találkozhattak a francia fest?k alkotásaival, miel?tt azok igazán ismeretté váltak volna. Az orosz gy?jt?ket ma talán Paul Mellon vagy Solomon Guggenheim amerikai gy?jt?kkel emlegetnénk egy lapon, ha a történelem közbe nem szól. Az orosz magánvagyonokat azonban az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után államosították, Scsukin és Morozov pedig elhagyták Oroszországot. A festmények a 20-as évek végén a Modern Nyugati M?vészet Állami Múzeumába kerültek, majd a II. világháborút követ?en, Sztálin döntése alapján a Puskin Múzeum és az Ermitázs raktáraiba, ahonnan csak a 60-as években kerülhettek ki újra a nagyközönség elé. A Puskin Múzeum anyagából válogatott kiállítást 1978-ban már láthatott a budapesti nagyközönség, de a m?vek zöme most szerepel el?ször Magyarországon.
Rövidesen a múzeum épülete is megújul:
A francia festészeti tárlat bezárása után, májusban megkezd?dnek a b?vítési munkálatok, melyek végeztével 2011-re egy több mint 7000 négyzetméteres új, térszint alatti épületszárnnyal b?vül a Szépm?vészeti. Mint Baán László megjegyezte, az épület homlokzati része el?tt-alatt kialakított szárnyban helyet kap egy közel 1200 négyzetméteres id?szaki kiállítótér, el?adó, étterem, gyermekfoglalkoztatók és múzeumi bolt is, így az intézmény „mindazt tudja majd, amit nagy nyugat-európai társai”.
A múzeum csak néhány hónapra zár be az építkezés alatt, majd 2010 szeptember végét?l a „Nuda Veritas. Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei” cím? tárlattal nyit meg újra. A f?igazgató elmondása szerint a bécsi Albertinával közösen tervezett nagykiállítás dönt?en grafikai anyagra épül, de Klimtt?l és az osztrák szecesszió más nagy mestereit?l számos festményt is bemutat, köztük a címadó Nuda Veritast, amely a bécsi szecesszió egyik legfontosabb, programadó festménye.
„Az Európai Unió elnöki posztját 2011. január 1-t?l fél évig Magyarország tölti be, erre az id?szakra mi is három jelent?s kiállítással készülünk” – tekintett el?re Baán László. Januárban a nagy m?gy?jt? és donátor, Nemes Marcell egykori gy?jteményéb?l nyílik az El Grecótól Rippl-Rónaiig cím? kiállítás, majd a budapesti Szépm?vészeti a brüsszeli m?vészeti központtal, a BOZAR-ral tervez közös Cranach-kiállítást.
A f?igazgató megjegyezte: az eredeti ütemezés szerint 2011. június 8-án az új épületszárny felavatásával egy id?ben nyílik a következ?, Cézanne és a múlt cím? nagykiállításuk, melyet azonban az sem veszélyeztet, ha a b?vítés nem készül el határid?re: ebben az esetben a tárlat a régi épületben kap helyet. „Hosszú évtizedekre, akár évszázadokra építkezünk, ezért egyedül a min?ség a fontos” – hangsúlyozta a múzeum vezet?je.
Baán László kiemelte: az új szárny építésekor törekednek a megújuló energiaforrások felhasználására, ami lehet?vé teszi a költséghatékony üzemeltetést. A térszint alatti b?vítés várhatóan a H?sök terére irányuló turistaforgalomból is többeket csalogat majd be, így a Szépm?vészeti legalább 100 ezerrel növelheti jelenlegi évi 400-500 ezres látogatószámát – vélekedett.
A f?igazgató elmondása szerint az új szárny felépítése után is marad tennivaló, a régi épületben ugyanis legalább 15 milliárd forint forrásigény? rekonstrukciós munka van még hátra: például a teljes tet?rekonstrukció, az évtizedek óta bezárt Román csarnok rendbetétele, a raktárproblémák megoldása és az épület klimatizálása. Mint hozzátette, ezekhez a feladatokhoz EU-forrásokat nem lehet igénybe venni, így a magyar állam valószín?leg 10-15 év alatt tudja majd biztosítani a munkálatok finanszírozását.
A gy?jtés, az ?rzés, a tudományos feldolgozás és a bemutatás négy nagy „pillére” mellett a múzeum új területeken is szerepet akar vállalni – hangsúlyozta Baán László. „A Szépm?vészetinek százéves álma volt egy saját ásatás, amibe nemrég belevágtunk az egyiptomi El-Lahunban. Már nagyon biztató eredmények vannak, de ezekr?l még nem számolhatok be, mert olyan lépték? és súlyú tudományos szenzációt jelentenek, hogy az egyiptomi régészeti hatóság magának tartja fenn a jogot azok bejelentésére”.
A f?igazgató kifejtette: egy ilyen ásatás komoly tudományos hírnevet jelent, és bár az el?került anyag egyiptomi tulajdonban marad, arra általában lehet?ség nyílik, hogy a feltáró külföldi intézmény egy kiállítás erejéig bemutassa azt. Mint megjegyezte, a magyar régészek munkáját a http://lahun.blogspot.com blogon lehet nyomon követni.
Baán László másik kezdeményezése egy saját kutatóintézet alapítása a múzeumban 2010 decemberére. Mint elmondta, a nálunk eddig el?zmény nélküli intézet f? kutatási fókusza a közép-európai m?vészettörténet lesz; az eredményeket a nagyközönség számára is közzé teszik.
A tizenéves generáció újfajta elérésér?l szól a rövidesen induló CoolMúzeum program. „Ez a korosztály egyre inkább a világhálón él, annak látásmódjával és kommunikációs közegében, ezért a célunk az, hogy a net világában izgalmas, újszer? tartalommal érjük azokat a fiatalokat is, akiknek a múzeum valami távoli, érdektelen dolgot jelent” – ismertette terveit a f?igazgató.
Forrás
MTI-kulturpart.hu
csusza.tumblr.com
Fotó
MTI-Kováts Dániel
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
