Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök, Pósfay György evangélikus teológus és Sonnevend Imréné Laczkovits Em?ke néprajzkutató vehette át az idei Károli Gáspár-díjakat pénteken Budapesten Csepregi Andrástól, a kulturális tárca egyházi kapcsolatok titkárságának vezet?jét?l.
Mint köszönt? beszédében Csepregi András elmondta, az 1997-ben alapított díj szakmai kuratóriuma azokat az életm?veket kívánja felkutatni, melyek a lutheri és kálvini örökség jegyében fogantak, annak elmélyítése jegyében épültek fel.
„A díj olyan tudományos és emberi teljesítményeket helyez reflektorfénybe, amelyek a tizenhatodik századi reformáció teológiai és kulturális tartalmának állandóságait és változásait mutatják fel, segítve bennünket, a kortársakat abban, hogy a tizenhatodik századi kezdetekhez a magunk viszonyát is meghatározhassuk” – fogalmazott az Oktatási és Kulturális Minisztérium képvisel?je.
Az elismeréseket Erdélyi Géza református lelkész, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke, teológus, m?vészettörténész, Pósfay György evangélikus lelkész, teológus, a Lutheránus Világszövetség genfi központja volt munkatársa, elismert Luther-kutató, valamint Sonnevend Imréné Laczkovits Em?ke néprajzkutató, nyugalmazott f?muzeológus, a veszprémi Bakonyi Múzeum (ma Laczkó Dezs? Múzeum) volt munkatársa vehette át a Pet?fi Irodalmi Múzeum Lotz termében.
A hagyományosan október végén, a reformáció ünnepének közelében átadott Károli Gáspár-díjakat a tárca minden esztend?ben azoknak adományozza, akik a biblikus tudományokban – fordítással, tanulmánnyal – kimagasló eredményeket értek el, vagy kiemelked?t alkottak a magyar líra és próza nyelvi megújítása területén.
A díjazottak:
Dr. Erdélyi Géza református lelkész, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke, teológus és m?vészettörténész. Levéltárak és könyvtárak számba vételével és megóvásának kezdeményezésével, valamint építészettörténeti kutatásokkal elévülhetetlen érdemeket szerzett a csehszlovákiai, majd szlovákiai magyar kulturális örökség ?rzése és gondozása területén. Teológiai tanári m?ködése is jelent?s. Több könyve és számos tanulmánya jelent meg.
Dr. Pósfay György evangélikus lelkész, teológus. Évtizedek óta a Nyugaton él? magyar evangélikusok egyházi és kulturális életének kiemelked? alakja. A Lutheránus Világszövetség genfi központjának volt munkatársa. Számos tanulmányt és cikket publikált világnyelveken és magyarul egyháztörténeti témakörökben. A nemzetközi Luther-kutatás elismert szakembere. Kiemelked? m?ve Luther Mártonnak az egyház egyetemességér?l szóló tanításait elemz? könyve.
Dr. Sonnevend Imréné Dr. Lackovits Em?ke néprajzkutató, nyugalmazott f?muzeológus. Csaknem három és fél évtizeden át a veszprémi Bakonyi Múzeum (ma Laczkó Dezs? Múzeum) munkatársa. Sokoldalú néprajzi érdekl?déséb?l kiemelkedik Kárpát-medencei jelent?séggel a vallási élet vizsgálata. Az 1990 el?tt hosszú id?n át lényegében szünetel? szakrális néprajz újraindításának egyik kezdeményez?je és eredményes m?vel?je. Fontos szerkeszt?i és konferenciaszervez?i tevékenységet végez. Nagyszámú tanulmányában és cikkében els?sorban a protestáns népélettel és egyházi tradícióval foglalkozik, miközben figyelme kiterjed más felekezetekre is.
Károli Gáspár
Károli Gáspár (Nagykároly, 1529. (más források szerint 1526/1530) körül – Gönc, 1591.) Eredeti neve Radics vagy Radicsics Gáspár volt, de kés?bb a szül?városáról Caroli illetve Caroliusnak nevezte magát. Református lelkipásztor a biblia els? teljes magyar fordításának elkészít?je.
„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem sz?ntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását …”
Károli Gáspár legjelent?sebb munkája a Biblia els? teljes magyar fordítása, melyet 1586-ban kezdett meg, Rákóczi Zsigmond támogatásával. Hat református lelkész társa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károli Biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelv? Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 52 példány maradt fel, ebb?l 24 található Magyarországon.
Jelent?s m?ve még „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” cím? könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.
Forrás:
MTI
okm.gov.hu
wikipedia.org
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
