Bátai Tibor : Párbeszéd kérdő módban

2009.08.24. Bátai Tibor Vers 16
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

                                                         (Amit a férfi kérdez)

 

                                                         Hervadhatatlan ki tarthat virágot kezében?

                                                         Ki őrizheti meg a pillanatot, múlhatatlan?

                                                         Tenyerében a tenger hullámzását, ki?

                                                         Égrelobogást a gyertyalángban is, ki?

                                                         Léptek neszére várakozást legbensőbb termeiben, ki?

                                                         És tisztának a tisztát, vajon ki?

                                                         Örök zenitjére ki szögezheti a Napot?

                                                         Éj múltán csillagot ki marasztalhat?

                                                         Ki indul, föladva harcállásait,

                                                         Elfoglalni a folytonos változást

                                                         És nem sejtett emlékeit, szerelmem, tebenned,

                                                         És visszatekintve az időben, ki tudhat majd

                                                         Mindenkor egyetlen asszonyának téged?

 

                                                         (Amit az asszony kérdez)

 

                                                         Kinek a kezében lehetek virág, hervadhatatlan?

                                                         Múlhatatlannak kiben őrizhetem meg pillanatom?

                                                         Hullámzásomat, akár a tenger, kinek a tenyerében?

                                                         A gyertyalángban is föllobogásom, kiében?

                                                         Lépteim neszét kinek a legbensőbb termeiben?

                                                         Tisztaságomat tisztának kinek a szemében?

                                                         Kire nézhetek Napként örök zenitemről?

                                                         Éj múltán is, csillaga gyanánt, kire?

                                                         Ki fogadja el, föladva harcállásait

                                                         Folytonos változásom, és ki ismer

                                                         Nem sejtett emlékeire bennem?

                                                         S visszatekintve az időben, ki

                                                         Egyetlen asszonyának tudhatom magam?

Legutóbbi módosítás: 2009.08.24. @ 20:05 :: Bátai Tibor
Szerző Bátai Tibor 369 Írás
1969-ben, még gimnazistaként vetettem papírra az első szét nem tépett versszerű sorokat, és 1974-ben Vasy Gézának köszönhetően már megjelenés előtt álltam egy folyóirat irodalmi mellékletében. A szerkesztőségi cenzor azonban több írásomat kifejezetten rendszerellenesnek minősítette, így „letiltottak”. Ez annyira megviselt, hogy ’88/89-ig gyakorlatilag egy árva sort sem írtam. Akkor azonban kiderült, hogy mégsem sikerült kigyógyulnom az írásból. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Eddig két nyomtatott kötetem jelent meg, az első 1996-ban, az Auktornál, Égtájak merőlegesén, a második 1998-ban, a Codex Printnél, A gyújtópont tökélye címmel. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Az internetes irodalmi oldalak közül rendszeresen publikálok az ARTpresszóban, az alkoTÓházban, a Dokkon, a Héttoronyban, a Lenolaj kulturális online műhelyben, A Hetedik online irodalmi és kulturális folyóiratban, a Holdkatlanban és a 2018-ban Litera-Túra címmel elindult online művészeti folyóiratban. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ 2012 novemberében Stációk, valamint Palackposta címmel, Pethes Mária, illetve Szokolay Zoltán előszavával két elektronikus kötetem látott napvilágot az E-book Könyvház és Kiadó gondozásában. Platónról, több ülésben című versciklusom néhány darabja megjelent a Stádium folyóirat 2013. évi számaiban. A Búvópatak 2016. júniusi és júliusi számaiban szintén megjelent két írásom. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ ∙A Héttorony szerkesztőségének döntése alapján líra kategóriában 2014-ben elnyertem az internetes irodalmi magazint alapító Verő Lászlóról elnevezett, évente kiosztott díjat. 2018 áprilisában átvehettem az A Hetedik szerkesztőségének elismerő oklevelét a 2018. évi József Attila Vers-Dal Fesztiválra küldött verseim kiemelkedő színvonaláért. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Az elmúlt években több mint húsz versem került fel szerb fordításban is a Szabadkán élő Fehér Illés Ezüst híd – Srebrni most címmel működtetett kétnyelvű műfordítói blogjára.
Honlap