Sarlós Boldogasszony napján születtem,
(ötvennyolc kemény évvel ezel?tt.
Ki tudja? Lehet talán a „karma”,
de való: rólad álmodtam már
anyaméhen belül és
születés-éjszaka.)
E nap arról híres-nevezetes,
hogy Mária (a Jézustól „nehezült”)
útra kelt, és a hegyek közé sietett,
Júda egy apró falvába igyekezve ment.
Hogy Zakariás házába érkezett,
szépen köszöntötte Erzsébetet,
kinek méhében – megérezve, ki „érkezend” –
fölujjongott magzata, és fölszólott Erzsébet:
„Áldottabb vagy Te minden asszonynál,
és áldott a te méhednek gyümölcse!”
E napon születtem, éppen ezen.
És mert aratásnak is ideje volt,
a mez?kön szerte Júdea kicsiny
szántóvet?i kis ünnepet ünnepeltek.
Még az is e napon történt, hogy Anna,
negyedik Béla király második lánya
(az ismertebb persze Margit, a Szent volt),
a királyi kincstár jelent?s részével
Kincses Prága városába futott.
Mongol-tatár el?l menekedve…
Salon-de Provence-ban lehunyta szemét
Michel de Nostredame, a nagy, jeles látnok.
És 1778-ban e napon,
Ermenonville-ben meghalt Rousseau
– a sötétet teremt? Világosság
különös gyermeke -, elmúlott, lehullt.
Ama napon születtem én – ötvennyolc
csontkemény évvel ezel?tt -, hogy éppen
kíváncsi szemek százai néztek az égre,
várakozással telve Friedrichshafenben
(ezer és kilencszáz év volt pont),
hogy Ferdinand von Zeppelin átrepüljön
fura gépezetével a bodeni tavon:
ez is születésnapomra esett.
És Hemingway is július másodikán
1961-ben lett öngyilkos.
Vagy baleset volt?
Avagy mégsem?
Azóta jöttek és mentek az évek.
Mit vettetek el, mit adtatok vad századok,
mióta Mária és Erzsébet, ti –
Júdea földjén, kis faluban – születésem napján
találkoztatok?
Legutóbbi módosítás: 2009.07.02. @ 05:49 :: Kavyamitra Maróti György
