M. Laurens : MÁR NEM

M. Laurens

MÁR NEM

 

Lásd, kezem sétálni indul testeden,
Olykor megáll, pihegve csendesen,
Majd szundít kissé egy lágy hajlaton,
Öledben most: önmagam hallgatom.

Kezem beletúr hajadba kedvesem,
Hullámait, mint tengeri szél: kergetem.
Vágytól korbácsoltan friss illatát szívom,
Átölellek szorosan: ahogy csak bírom.

Most lehunyom két szemem kedvesem,
Így pihen majd fáradt lelkem testeden.
Elmém barangolni indul a mámor után:
S lepihen csendesen szerelmünk zugán.

 

Budatétény, 2018. június 3.

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - M. Laurens
Szerző M. Laurens 208 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899‚-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )