Szénázók

A fagereblye, s a könnyű favilla,

a szénagyűjtést álló nap is bírta,

a kasza elébb vékony dalba kezdett,

s a rét magától sorjázta a rendet,

a derék ringva mérte ki a hosszát,

a Nap meg tette ezeréves dolgát,

a fű fölülről rőt barnára száradt,

és zöld lepedőn hasaltak a szálak,

alig ügyelve, mégis észrevétlen

sütkéreztek a verőfény ölében,

s a három ágú, óvatos favilla,

a terítéket újra sorba írta,

s a hosszúkás, langy-zöldes cérna testek,

a perzselős nyár tág szemébe lestek,

majd jött a ritkás fogú fagereblye,

sok zörrent szálat huzigálva egybe,

a test ügyelt, hogy vak iramát győzze,

s a barna por csípődve ült a bőrre,

s a fésülősre púpolt szénaboglya,

ott ült a nyárban, barnulón napozva.

 

Ha egy József Attila mű 6 pont, akkor mennyi ez?

Kattints 1-5-ig az értékeléshez!

Ha jónak találtad ezt az írást...

Oszd meg ezt közösségi oldalakon is!

Sajnáljuk, hogy az írás nem tetszett!

A következő talán jobb lesz!

Szerző Böröczki Mihály - Mityka 998 írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.