Pásztor Attila - Atyla : Cilinderben

Edgar Degas festményéhez 1870 körül

 

 

 

Lóverseny volt… Veszítettem.

Kalapnyi pénzt, gyűrött papírt.

Kínos, de a helyzetemben

szoknom kell malőrt és manírt.

Halőr éves fizetése

úszott el a várt futamon.

Sebaj, anyám ma estére

pisztrángot süt – fals jutalom!

 

Pompás lesz a garnéla is.

Le Havre mellől az osztriga

citromlével mennyekbe visz –

gombát is kell rántania.

Salátákhoz reszelt répa?

Ahogy ezen eltűnődöm,

a narancsba vont Nap néha

áttündököl a felhőkön…

 

Tavasz van, május. Kegyelem.

Fűszálak közt pár bodobács –

potrohuk mint pajzs-szerelem:

ragasztott, rőt ámokfutás!

Petét raknának homokba –

fajuk a fő, nincs főhajtás!
Egyik húzza, másik vonja,

bűvkörük a hárs vagy akác.

 

Kereskedő? Szatócs, zsidó –

mind így rohan: nyakló nélkül,

pedig e világ hanyatló,

s mink marad arcon emlékül?

Tettek, szavak? Vers-gondolat?

Eltűnik a rokon-szenzus.

Maradsz Egy, mint Lét-pillanat:

csillagok közt vágy-komplexus…

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:54 :: Pásztor Attila - Atyla
Szerző Pásztor Attila - Atyla 227 Írás
Becsületes nevem: Pásztor Attila Művészet kedvelő, ok-le vele s bohó mérnök víg zettséggel... NME 1985