Nehezen indul a reggel,
szemüvegkeretbe szorul a város,
ne várj rám most,
fel sem festett zebrákon haladok
zsákutcák felé.
Még csak dadog bennem a lét
és rövidlátó.
Nem elég a tervezéshez az,
hogy most jó.
Kiszakad belőlem
pár meg sem történt emlék,
ha úgy érzem, jó veled,
világgá mennék.
Legutóbbi módosítás: 2014.12.09. @ 13:43 :: Tóth Zita Emese
