Dvorák Etela : Vágyak között

zengő

 

 

Féltelek.
Az éjszaka figyeltem
nyugtalan álmod szemhéjad mögött,
megannyi régi, szép emlék s vágy között,
nem látom magam.
Lehetnék porszem,
egy tiszta dallam,
amely ott simul hozzád egyedül,
hol tiszta fehér volt még lelked,
s csend trillákkal a hajnal érkezett,
játszva, fonva karját tested köré.
Évezredek fájdalma lüktet benned,
veled futnak az elmúlás démonjai,
jajszavak csorognak a falakról.
Vigyázlak, takarlak, együtt tisztulunk,
melegséget kutatunk a föld sarkában,
ujjaink a húrokon elcsendesedve
sebeinkre ejtik a rőt takarót.

 

Legutóbb szerkesztette - Dvorák Etela
Szerző Dvorák Etela 526 Írás
Etela Dvoráková vagyok... Nyugat Szlovákiaban élek. Aki akar megismerhet... A léleknek nem kell a pénz, a lélek valami szépet remél. Kell neki mindennap a pillanat, amikor valami szépet befogad, és felerősítve sugározza tovább, Hogy szebb legyen tőle a Világ.