Böröczki Mihály - Mityka : dallamoló

2014.08.24. Böröczki Mihály - Mityka Vers 9
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
„zengő”NHI

 

 

 

Az ég hallgat, megáll a szél,

a végtelen földig ér,

két űrt köt össze a vonó,

és megrezdül, mint húr, a szó.

Legutóbbi módosítás: 2014.08.24. @ 10:12 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.