Zengő
A pirkadatba ágyazott
utcák, terek, a házsorok
ölén merészen tépi szét
az éjszakai neglizsét
a hangtalanul érkező
miljó foton, s a kétkedő
vak ablakban amíg pihen,
falak mögött új nap piheg,
s hogy felpörög a köd mögött
az alvó város, rád köszön
egy kis bolond rigó amott,
füttyöget s ahogy ragyog
a nap szemére könny terül,
nevet talán ott legbelül,
és táncra kél sok fénytopán
a város zengő hangsorán.
*
Fotó: A Debreceni Képeslapok facebook oldaláról
Legutóbbi módosítás: 2014.08.25. @ 18:49 :: Bakkné Szentesi Csilla
