Tegnap.
Szia, Ilcsi. Aranyos vagy, és örülök, hogy érdekl?dsz.
Hááát, költ?ien szólva elég szarul… Múlt héten kezdtük, s kilenc kezelésb?l áll a második kemoterápiás kúra, miután az els? a f?orvos véleménye szerint „nem ért egy kalap szart sem”. Hogy ezt a szervezetem hogyan fogja bírni, nem tudom, nincs er?m már most sem önállóan közlekedni. a kezelésekre is a sógorom hurcol kocsival, és a (még mindig!) feleségemre támaszkodva támolygok, ha valahol gyalogolni kell. Fulladok, mert a mellkasomon lév? tumor nyomja a légcsövet, ett?l az besz?kül, s nincs elég oxigén. Valahogy csak túl leszek a nehezén, és a tavasszal megyek csajozni, hehehe. A nejem el?tt meg le a kalappal, nem bántom, nagyon sokkal tartozom neki, rengeteget segít nekem, hálás vagyok neki. Ha nem lenne velem, a fene tudja, hun lennék most…
Mindenesetre soha nem fogom föladni, hiszek abban, hogy mert nagyon akarok, így meg is fogok gyógyulni.
Így akarom…
Köszönöm mégegyszer az érdekl?désedet, puszillak.
Zsolt
Szerkeszt? 2 2011. október 3., hétf? 17:25
– Azt reméltem, olyasmit válaszolsz majd, hogy a nyavalyát már el is lehet felejteni, és most épp nem tudod, melyik n?vérkéhez menj látogatni. De akkor majd tavasszal visszatérünk ehhez a kérdéshez.
Gondolom, minden ismer?söd ajánlott már gyógyteát, masszázst, ágymatracot, én se szeretnék kilógni a sorból, ajánlok egy honlapot, …
Aztán legközelebb valami jó bort ajánlok inkább. 🙂
Puszillak –
Nagyajtai Kovács Zsolt 2011. október 3., hétf? 17:34
Fogok én még olyat válaszolni neked, amit most vártál, hidd el nekem.
A Varga Gábor nev? úrról még nem hallottam, nekem csak olyan jótanácsokat adtak (de ezt ezrével), hogy rágjak parlagfüvet, és az orvosokat kerüljem, mert azok megölnek. Nos, ezekkel az emberekkel nem tudom, mi lehet mostanában, mert nem válaszoltam nekik…
Megnézem Varga úr lapját. Hátha van jótanácsa számomra is…
Köszi, hogy velem voltál egy kicsit. Jó volt.
Puszillak
Zsolt
Ha túl leszel rajta, ünnepélyesen elrágok veled egy szerényebb t? parlagfüvet.
Utolszor
tegnap még szóltunk
hogy tavasszal
találkozunk
s hogy legy?zted ezt a „szart”
elrágunk ünnepként
együtt egy t?
parlagfüvet
Képek, Hajnihoz hajolsz, nevettek valamin…
verset írtunk
valakinek annyira akartad
napokig gyúrtuk
hogy szép legyen
No, az nem úgy megyen. – hallak.
virággal vártál
a Déry múzeum el?tt
Évával vigyorogtunk,
mint két idétlen
kamasz
jöv?re megint Debrecen
Zsolt, bmeg, most akkor hol az a tavasz?
tavaly a fülembe súgtad
nekem mindig
te leszel
a szerkeszt?
kihúztam magam, aztán mégse
hogy szemvonalban maradj
mikor visszajöttem
els?ként szaladtál
elém
levelek
Mi ez a baromság…aztán így lett, tényleg túl voltál a felén.
nincs most könnyem
dühös vagyok
hallom
hogy csitítasz
valagba rúgjuk ?ket
mit nekünk
halál
nem te
mi vesztettünk
Zsolt
És elrágom azt a kurva füvet. Ott, a múzeumnál.
Legutóbbi módosítás: 2014.05.13. @ 20:03 :: Nagy Horváth Ilona
