Sz. Pál-Kutas Orsolya : Lopott sorok

 

 

Tetszenek szavaid, minek is filózzak?

új értelmet benne minek is kutassak?

Inkább kölcsön veszem, s nevem aláírva,

mint saját szerzeményt adom elő nyomba’.

 

Minek ide a szív, minek ide lélek,

habár plagizálok, mégis jól megélek,

s mások szavaival magamat futtatva,

leszek a világnak pávatollas szarka.

 

Mit érdekel engem, hogy neked ez bántó,

s megirigyelt sorod, versemben csak pár szó,

inkább örülj neki, hogy tollamra vettem,

s a közönségemnek bátran odatettem.

 

Nem kell rögtön magad pulykává felfújni,

hiszen neked is jut, bőven verses nudli,

s lehet, hogy ha agyam én is törtem volna,

szebb szavakat szedtem volna egy csokorba.

 

De jobb nekem hogyha ide-oda nézek,

s más lopott sorait versemben idézek,

ne irigyeld tőlem, hogy a szerzeményem

csak lopott sorokból összerakott érdem.

 

 

Kép: free mobil háttérkép

Legutóbbi módosítás: 2013.11.25. @ 20:00 :: Sz. Pál-Kutas Orsolya
Szerző Sz. Pál-Kutas Orsolya 21 Írás
Ahhoz hogy megismerj valakit, ki kell lépned saját határaidból, és tiszta, akadályoktól mentes szemmel és fejjel kell mérlegre állítanod. Azt kell mondjam, néha saját magam előtt rejtély vagyok. Akkor ki ismerhet meg igazán? Érdekel hogy ki vagyok? Gyere járd be velem a világot, ülj velem a tűz köré, melegedjünk és beszélgessünk. Én is, te is érdekes emberek vagyunk, lehet, hogy egymásban megtaláljuk, ami a másikból hiányzik.