A sajtbiznisz c. alatt Avi hiányolta a hollót a sajttal. Nos, pótlom az elmulasztottakat!
Sajttal a csőrében
varjú volt, nem holló.
(Ha a holló beteg,
ő a hollópótló.)
Egy nyelvet beszélnek,
károg mind a kettő,
és koromfeketék.
így talán érthet(t)ő.
A rókának mindegy,
hisz’ a sajt a lényeg,
így aztán varjúnak
szólt a csábos ének.
– Ó, te varjú! Tollad
fényes, mint az ében,
és mivel fekete,
nem látszol az éjben.
Jó, hogy most nappal van,
és ezért jól látlak.
Ha egész nap néznek,
úgy szürke az átlag.
Lényeg, hogy gyönyörű,
fenséges a tollad.
De, mikor daloltál,
akkor hogyan toltad?
– Nem figyelt a varjú,
és szó nélkül hagyta.
Azt hitte, másnapos.
– Róka volt alatta…
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: Zalán György
