Lajtai Gábor : keser

Bohócok röhögnek rajtunk

Nélkülünk foszlik a nyár

Különből együttbe hajlunk

Türelmünk ránk kiabál

 

Semmivé porlad a minden

Ködlepte dzsungel a rég

Lesz-e még holnap a nincsen

Lesz-e időnkből elég

 

Vágyaim köröttem ülnek

Sámándob túlélni hív

Vadakká így szelidülnek

Szavadra dobban a szív

Legutóbbi módosítás: 2012.09.27. @ 20:00 :: Lajtai Gábor
Szerző Lajtai Gábor 0 Írás
1969. február 25-én születtem Budapesten, jelenleg is itt élek. Tanulmányokat folytattam a pécsi JPTE (ma: PTE) mÃÂvelÃÂdésszervezàszakán, különbözàkönyvkiadóknál (Kelenföld Kiadó, Aula Kiadó, Reprográf Kft., Invenció Kft., Páros Print Bt.) dolgoztam, valamint mÃÂvelÃÂdési intézményeknél (Rákoscsabai Közösségi Ház), és civil szervezeteknél (ÃÂldott Kéz 2000 Alapítvány, Magyar Lelkisegélyszolgálok Szövetsége) tevékenykedtem, majd 2006 óta a NapSziget a MÃÂvészetekért Alapítvány képviselÃÂjeként keresem a kenyerem. Verseim 1992 óta jelennek meg különbözàfolyóiratokban és antológiákban, a (régi) Szépirodalmi Figyelà2000 végén közölt válogatást írásaimból. Eddig három verseskötetem jelent meg, 1994-ben a Kikelet címÃÂ, 1996-ban a Manna-versek (társszerzàMáté Mária), és legutóbb 1999-ben a Fénytölte címàkötet, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör gondozásában. Több antológia szerkesztésében, kiadói gondozásában közremÃÂködtem. 2012-ben jelenik meg a Hungarovox Kiadó gondozásában Csontpalást címàkötetem, amely válogatott és új verseimet tartalmazza.