Győri Irén : Mi a vers

Nyomtatás

Mi az, hogy vers – kérdezte kisfiam,

S eltöprengtem rajta, hosszan, jómagam.

Tanítják: a vers szép, a ritmus szava             

De így hamis a szó, s a szónak súlya 

Hamis, csalárd, hisz a vers édes muzsika,

A lélek zenéje, éteri a csoda:

Betűt-betűre; szó – szót követ,

Szóval elmuzsikálod a lelkedet,

Rímet, hasonlatot egymásra rakod

Hol kacag a lelked, hol zokogva száll dalod,

A vers az messze száll! Halandó hallja meg,

S ha szépen szól, a szív beleremeg,

Megérint, jót, rosszat, kicsit és nagyot,

Könnyet csal szemedbe, vagy ragyog mosolyod,

S ha azért szól, mert elesettre lel

A te szíved – lelked részvéttel felel.

A vers hatalom, mert hatalmas a szó,

Mely korszakot, földet, eget mozgató;

A vers fegyver, mi harcol, ha kell..

De szerelmes játék is, ha a szív felel,

Ifjú anya ajkán mézédes szép mese!

Idősek szívében ifjúságuk heve.

A vers maga a csoda, édes, bús muzsika,

Szeressük, becsüljük, lelkünknek hímpora.