Serfőző Attila : Kútágas

 

Soká magyaráztam a mának…

 mondatod, ami összefűz veled,

hiszen csak annyim vagy, mint

ajkamba szippantott lélegzeted.

 

Fénytelen magány pirlik mögénk

körmöket húzva…

összeborulva hallgatom a

csöppnyi erényt,

élni akaró terhed,

hogy nem felejted a ”nélkülem minek” 

fosztott semmit.

/A hit nem fakul./

 

Legutóbb szerkesztette - Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 484 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.