Vadászi Árpád : Sírfeliratok V.

Nyomtatás

Ha végzete más lett volna, nem egy taposó akna,

akkor végs? nyughelyében most  egy darabban lakna.

Úgy t?nt, hogy a napos oldalra szól a bérlete,

végül mégis egy kötélen függött az élete.

Lefutott az életében egy szédít? sprintet,

a célban meg mindenkinek végs? búcsút intett.

Ki elolvassa sírkövén a nevet,

általában hasát fogva nevet.

Meg volt írva fent, hogy egy szablya,

élettét ily rövidre szabja.

A földi bajokra nincs többé ír már,

indulok, rám a sivár

sír vár.

A n?k imádták e snájdigot, e sármost,

itt a sírgödörben, csak egy kupac sár most.