Kósa Márta : Ünnep után

Micsoda csend van,
csend és rend mindenütt,
felszedem az utolsó morzsákat,
míg az óra éppen ötöt üt.

Hidegen borzongat az alkony,
tarkómra száll a félszeg magány,
mikor látom magam körül
Lilit, a tündértekintet?t.

Ki csodálja meg az éji lámpást
a halk morajjal suhanó hajón,
ki bújik a takaró alá
eljátszva, hogy ott az alagút.

Ki súgja nekem – Mamám, – ha kezünk
lágyan újra s újra össze- összeér,
míg a mesében bujkál
egy huncut képeskönyvegér.

Ábrándos arcod, ha hozzám szorítod,
nem kaphatok már gyengédebb csókokat.
Lili még ma este küldd el újra
szívem simító, édes kis hangodat.

Legutóbb szerkesztette - Kósa Márta
Szerző Kósa Márta 33 Írás
http://partfal.blogspot.com/ Szabad szemmel akarom látni e világot, szemembe néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot, nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!