kétség fakad az élet járma
melled bimbóin a rügyek
valami új tavaszra várnak
kétség fakad az élet járma
alatt meghajlasz ügyet
sem vetsz a csecsszopóra
horkol-e vagy sír az álma
körtévé nyúlt a feszes alma
elébreszt a fenét az óra
szitkozódsz mert párna
ölel élted tollas párja
rád pirít a hús ma reggel
életed kamaszkorára
sietsz valahová felkel
azt hiszed bár sürget csak a reggel
