elvesztettük a pert mint szüzességet
(a kapualj hiábavaló halottjának)
halk ködökön által
szemünk szolgáltál
de máris itt korlát
a világ száz dolgát
elzárta el?lünk a véges
tudtad-e hogy a folyó széles
medre az id? kimerte
a reményt és szerte
szórja nem azóta
nem a hajnal-óra
mint ötvenhatban
mámorba haltan
nem nyolcvankilenc erénye
meghúzódhatunk szerényen
elvesztettük a pert mint szüzességet
megint a történelem szennye vetett véget
dübörg? lánctalpa a pénznek
a ködös túlpart felderengett
vihar nyelt el mint a szennyet
csak a múltnak jutnak hamis érmek
itt állsz álságos p?rén ködben
kesely?k jönnek egyre többen
*
ajánlás
kezedbe mint gyufa lobbant
s nem jutott el jég-cigarettádhoz
a szabadság s remény ujja zsibbadt
te még azt hiszed véletlen másvilágon
gy?zött a forradalom fennkölt
most mégis pénz az erkölcs
Legutóbbi módosítás: 2010.11.29. @ 11:33 :: Radnai István
