Egy legszebb éveiben járó nőnek teljességgel rendben állott az élete — a saját meglátása szerint —, s csupán egyetlen dolgot volt képtelen elfogadni — a pókot.
Ennek megfejtését nem találta és ezért felkereste a kor legtekintélyesebb bölcsét, akitől gondolta, hogy megkaphatja a választ.
Miután sikerült bejutnia a bölcshöz, azonnal a tárgyra is tért, hogy teljesen érthetetlenül áll egy kérdés megválaszolása előtt —, mert nem tudja elfogadni a pókot, és ennek keresi most is magyarázatát.
A bölcs alaposan végigmérte tekintetével a kétségbeesés határán álló nőcskét, majd azonnal előállt feleletével.
— Egészen bizonyosan ez azért van aranyoskám, mivel a póknak csurog a nyála.
A nő nyomban mindent megértett.
Megköszönte, majd elköszönt — és sietvén eltávozott.
Tudnia kell azonban a Kedves Olvasónak, hogy már a kis nő megjelenésekor beindult a bölcs nyálelválasztása, majd miután vendége eltávozott, nem győzte törölgetni a szakállán aláfolyó-lecsorgó nyálat, s mintegy önmagának félhangosan megjegyezte — amennyiben egy igazi bölcs vagyok, úgy ez a kis megtévedt nőcske ki nem teszi a lábát innen…
Minden bizonnyal.
Gépkocsivezetés közben, Nagyvárad – Mátraballa
Lejegyezve Mátraballán — 2010. nov. 04.
Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. —_—
——— Köszönöm, hogy elolvastad! ———
Legutóbbi módosítás: 2010.11.06. @ 12:29 :: Bősze Emil Miklós