Dvorák Etela : kifakult

még látni akarom

az őszben ami szép

összeszedem

a bennem ébredő napfényt

melenget-életet ígér

 

megtévedt fehér ibolya illata száll felém

 

de

deres volt reggelre

a szomszéd háztető

zúzmarával ölelkezett

 

kiskertünkben az ezüstfenyő

kifakult

rojtos berlinerjét magához ölelve

egy öreg néni csendesen csoszogott

s a fekete varjak károgásával

elszállt az utolsó remény

Legutóbb szerkesztette - Dvorák Etela
Szerző Dvorák Etela 526 Írás
Etela Dvoráková vagyok... Nyugat Szlovákiaban élek. Aki akar megismerhet... A léleknek nem kell a pénz, a lélek valami szépet remél. Kell neki mindennap a pillanat, amikor valami szépet befogad, és felerősítve sugározza tovább, Hogy szebb legyen tőle a Világ.