Böröczki Mihály - Mityka : Ördögkör

2010.10.06. Böröczki Mihály - Mityka Vers 10
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Az ajkai gátszakadás

                       

 

 

Őrjöng a vörös ár,

öklendezik a táj,

kipusztul, ami jó,

megfullad a folyó,

fölsebzik az ököl,

összeszakad az öl,

szót vonaglik a száj,

belészorul a fáj,

s vad dalba kezd a bűn

a roncsolt hegedűn.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.10.06. @ 19:34 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.