Böröczki Mihály - Mityka : Szekér

Tettél már jármot két tehén nyakába?

Ott ácsorognak félig megalázva,

félig belátva igazát a sorsnak,

megfarolva a rúd mellé sorolnak,

majd megindulnak, kissé imbolyogva,

nem neheztelve lomha ostorodra,

csak húznak-mennek ütemesen, rendben,

de tudják már az első útkereszten

a kacskaringós dűlőutat járva,

hogy lelnek rá az ősök lábnyomára,

és azt is tudják, hogy az irányt tartva

a szántón sem billeg az ekeszarva,

és este, mikor hazaszekereznek,

meglassúdnak az öreg kocsma mellett,

és mindig marad bennük annyi hála,

hogy tejet adnak neked vacsorára,

hogy kettejüknek megváltás a jászol,

és boldogok a kukoricaszártól.

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1007 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.