Ha kilátásaimra nézek
be kell lássam,
sz?kösek a lehet?ségek.
Nem sirám ez. Éltem
a múlt század
els? és második felében.
S tíz évet az új évezredb?l!
Hajam fehérül…
De függetlenül ett?l,
meg-megcsókolja a múzsa
homlokom, a vers-kötés
nem lelkem gúzsa!
Pénzem van annyi,
s lesz: se éhen,
se szomjan nem fogok halni.
Er?sítem a hitet:
hisz néha szíve betölti lelkét:
asszonyom szeret.
Emlékszem, boldog perceimben
mindent feledve tudtam,
kedvére teremtett az Isten.
Legutóbbi módosítás: 2010.03.21. @ 15:44 :: dudás sándor
