Simon Miklós: Látó
Hogy lehetsz látó, ha nem ?rzöd
a csillagot a t?z oszlopán?
Megszárad a lobogás,
behódolnak az eretnekek.
A remény meggy?rt
szövetére nem terítheted az eget,
elveszted a jelek igazi tartalmát,
a lehetetlen ereje messzire taszított.
Lezárul az álom.
?si legendák árnyai követnek
megint, porondra zavar a történet.
A könyvek
nyelik a fényt, mozdul az üzenet.
Magamhoz ölelek minden láthatót.
Legutóbbi módosítás: 2010.03.11. @ 05:40 :: csontos marta