Rózsa Ibolya : Dú(r)doló

 

 

 

 

Könyörög a Hold

karéj kenyereden,

hol van még az éj,

mit kér a szél, ha

elhord –

homály csillagokon,

a dombokon,

tovább túr

a halmokon,

ahol néhány hangon túl

a dúr

penget dallamot:

ígér holnapot

a vérző lelkeknek,

a varasodott sebeknek,

szépséges szeretettel szól

és áldást szór a hitetlenekre.

 

Legutóbbi módosítás: 2010.02.16. @ 07:09 :: Rózsa Ibolya
Szerző Rózsa Ibolya 113 Írás
Előbb a part fogyott el, aztán az éj, aztán az üresség s ami eztán volt, ott kezdődött. /Weöres Sándor/