Gyengeség alatt a látens ?ser? – Izzó magmaként fortyog a félelem Bármikor kitörni kész, ha elj? a bátorsághoz szükséges küzdelem Lávaként felégeti – vad szeszély – s nem alszik ki a gyávaság parázsa – A jöv?t megélni nem kis veszély, kell hozzá a vakmer?k tanácsa Tombolj hát, er?, ne féld a múltad! Melléd áll az is, ki eddig meglapult Vívjuk hát meg közös háborúnkat – Az lesz a vesztes, ki csendben elvonult Ne féljük hát tovább életünket, er?sítsük inkább ?ser?nket!
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P
Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán.
Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!!
ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam!
A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is!
Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"