George Tumpeck : Desperatio

Nyomtatás

Ne higgy a szépnek, ne hidd, hogy várnak,

ne higgy a sorsnak, ne higgy anyádnak,

eriggy az utadon, vissza se nézz,

az első pár lépés mindig nehéz.

Lassan megszokod, múlnak az évek,

magányban torlódó szomorú képek,

magával ragadó tompuló vágyak.

Ne higgy a sorsnak, ne higgy a mának,

mindenki elmegy, forgatod fejed,

nem értesz semmit, remeg a kezed.

Lecsukod szemeid, az időd lejár,

vár rád a csend – és vár a halál.