dudás sándor : Farsangi karnevál

               PÉTER ERIKÁNAK, szeretettel

              

Oda a szeretet-pompa,

csupasz lett a karácsonyfa!

Kidobva a szegény feny?.

Ujjé, a jókedvet el?!

Maszkarában macska járja,

Sziszeg kígyófej? párja.

Dob-, fazék- és trombitaszó,

bárhogy halljuk, nem altató!

Csinnadratta, pezsg? fals hang,

javában zajlik a farsang.

Némely maszkos oly’ víg, hogy csak…

Bolondok vagy bolondoznak?

A konyhán nem mai lányok

szorgosan sütik a fánkot.

Néhányan, kik az óbornak

nem álltak ellen, hódolnak

fölöttébb h? szerelmesnek:

villanypóznát ölelgetnek.

Sepr?n, m?bibircsók orrán

viháncol a vén boszorkány.

Mit látni ott? Modern sárkány

elektromos kék tüzet hány.

Torna-mentett mozgást ápol:

keze-lába furcsán csápol.

Egy szeszes képzelettel-vert

lát hajót, alatta tengert,

leny?gözi, amit ott lát,

két tenyérrel védve ajkát

azt kiáltja: – Hahó! Hahó!

Talpa alatt ropog a hó.

Ki az ott bohócruhába?

A cip?je: macska lába!

Másik, bundában: kész medve,

menyecskére brummog kedve.

Mennyi csúfság, semmi szépség,

mégis tetszet?s az összkép!

Aki fázott, csupa t?z, ni!

Igyekezzünk telet ?zni!

Nem sokára, bármily’ tarka,

Véget ér a farsang farka!

Legutóbbi módosítás: 2010.01.13. @ 10:42 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 772 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.